TIGU

• Kerettantervek
• Labdarúgás 
• Kézilabda
• Kosárlabda
• Floorball
• Összegzés
• Nem inváziós labdajátékok 

 

Jelen leckénkben sorra vesszük azokat a taktikai és technika elemeket melyeket a TIGU-t követően kell megtanítani a diákoknak. Vagyis megnézzük, hogy az Ultimate frizbi játék elsajátításával meddig jutnak el a gyerekek az inváziós sportjátékok közös tartalmaiban, és mit kell ezután megtanítani a négy labdás csapatsportban. Egyben javaslatot teszünk arra is, hogy a TIGU módszerét hasznosítva milyen módszerrel oktassák a testnevelők a négy labdajátékot.

Mindehhez a Kerettanterveket hívjuk segítségül, hiszen ezek tartalmazzák a teljes követelményrendszert.

Az 5-6. évfolyam számára készült Kerettantervben olvassuk:

„Fejlesztési feladatok és ismeretek

• Két választott sportjáték alapvető sportágspecifikus technikai és alaptaktikai elemeinek, szabályainak elsajátítása

• Folyamatos csapatjáték kialakítása könnyített szabályok mellett

• A sportjátékok különböző döntési helyzeteiben a csapat érdekeinek figyelembevételével a legmegfelelőbb megoldások kiválasztására, együttműködésre való törekvés

• 1-1 elleni játékszituációkban a labdatartás, labdafedezés alapelveinek tudatos alkalmazása

• Emberelőnyös (2-1, 3-1, 3-2, 4-2, 4-3) és létszámazonos (2-2, 3-3, 4-4) kisjátékokban a szélességi és mélységi labda nélküli támadó mozgások, védőtől való elszakadás módjainak gyakorlása

• Kisjátékokban védőként a támadó és a célfelület helyzetéhez igazodó helyezkedés tudatos alkalmazása

• A sportjátékokban megjelenő egyéni és csapatrész támadó, védekező alaptaktikai és ezekre épülő technikai elemeinek (emberfogás, területvédekezés, letámadás, támadóalakzat) megismerése, gyakorlása”

 

A fenti hét követelményből ötben tudjuk „kiváltani” a sportágspecifikus előkészítő kisjátékokat az Ultimate frizbivel. Nem kevesebbet állítunk tehát, minthogy a négy labdás inváziós sportjáték előkészítési munkájának 5/7-ed részét kiválthatjuk egy komplex sportjátékkal, az Ultimate-tel! A testnevelős munkájának ezen részét ötödére! csökkenti a TIGU!

Lássuk a részleteket:

1.) „Folyamatos csapatjáték kialakítása könnyített szabályok mellett”. Ezt maradéktalanul megtanulják a gyerekek Ultimate frizbiben a TIGU során. Sőt, még csak könnyített szabályok sem kellenek, mivel nincs fizikai kontakt. Miután az Ultimate-et már tudják folyamatos csapatjátékként játszani, a többi inváziós játékban nem lesz újdonság a folyamatos csapatmunka!

2.) „A sportjátékok különböző döntési helyzeteiben a csapat érdekeinek figyelembevételével a legmegfelelőbb megoldások kiválasztására, együttműködésre való törekvés”. Ez a legfontosabb hozzáadott értéke a TIGU-nak és az Ultimate frizbinek. A döntéshozatalt az egyes támadó és védő szerepben megtanítja a TIGU (lásd korábbi leckék), az együttműködésre törekvés (kooperáció) pedig bele van kódolva az Ultimate frizbi sportágba – hiszen nincs labdavezetés, passzkényszer van!

3.) „Emberelőnyös (2-1, 3-1, 3-2, 4-2, 4-3) és létszámazonos (2-2, 3-3, 4-4) kisjátékokban a szélességi és mélységi labda nélküli támadó mozgások, védőtől való elszakadás módjainak gyakorlása” A TIGU során megtanítjuk a gyerekeknek a 2:1 és 2:2 elleni kisjátékoktól kezdve a 3:3 és 4:4 elleni komplex játékig az Ultimate frizbit. A labda nélküli támadó mozgásokra külön kitértünk korábbi leckénkben! Ezt követően az egyes labdás inváziós játékok oktatása során nemcsak a taktikai elemek lesznek transzferálhatók, de kiemelten fontos, hogy magát a kisjátékos módszert is már ismerni fogják a diákok! Vagyis a TIGU révén nemcsak a taktikai gondolkodást készítjük elő, de egyúttal a Kerettantervben előírt oktatásmódszertant is!

4.) „Kisjátékokban védőként a támadó és a célfelület helyzetéhez igazodó helyezkedés tudatos alkalmazása” A TIGU ezt is megtanítja a gyerekeknek, előző leckénkben ezzel foglalkoztunk. Sőt azt is megértik Ultimate frizbi során a gyerekek, hogy a védőként történő helyezkedésnél milyen szempontokat kell figyelembe venniük a döntéshozatalban.

5.) „A sportjátékokban megjelenő egyéni és csapatrész támadó, védekező alaptaktikai és ezekre épülő technikai elemeinek (emberfogás, területvédekezés, letámadás, támadóalakzat) megismerése, gyakorlása” Előző leckéinkben az egyéni mellett a csapatrész és csapattaktikai elemekre is kitértünk. Tehát a TIGU ebben a pontban is ki tudja váltani a négy labdás játék előkészítő kisjátékait. Itt azonban meg kelle ismét jegyezni, hogy a kontakt beépítése már sportágspecifikus lépés. (Pl. szó szerint vett emberfogás és a letámadás igényli a kontaktot, így az Ultimate frizbinek már nem része.)

Lássuk, mire nem készít fel a TIGU:

• „Két választott sportjáték alapvető sportágspecifikus technikai és alaptaktikai elemeinek, szabályainak elsajátítása” Értelemszerűen a sportágspecifikus technikai elemeket minden egyes labdás játéknál külön kell megtanítani, ezek közül is kiemelten…

• „1-1 elleni játékszituációkban a labdatartás, labdafedezés alapelveinek tudatos alkalmazása” a labdatartásra nem készít fel a TIGU, hiszen az Ultimate frizbiben az eszközt nem veheti el a támadójátékostól az ellenfél.

 

Nézzük meg konkrétabban külön-külön a négy labdás inváziós játékban mit készít elő a TIGU (, és mit nem)!

 

LABDARÚGÁS (6/11)

A zárójelben rögtön elárultuk, hogy a Kerettantervben előírt 11 sportági fejlesztési feladatból 6-ot elvégez a TIGU!

Vagyis még mielőtt (foci) labdát tennénk a diákok lába elé, az Ultimate frizbi játékkal hat! kerettantervi ismeretet már birtokolni fognak! Mégpedig:

1. „A labda nélküli technikai elemek, mint a mély súlyponti helyzetben történő elindulások, megállások, irányváltoztatások, támadó és védő alapmozgások ismerete, alkalmazása a játék folyamatában”
2. „A labda nélküli támadó szerepek (helyezkedési módok) megismerése 2-0-ás, 3-0-ás gyakorlási helyzetekben”
3. „A különböző védőszerepek megismerése (passzsávok lezárása, optimális távolságtartás a támadótól, célfelülethez igazított helyezkedés)”
4. „Változatos alakú, méretű pályán az 1-1 és 2-2 elleni játékszituációk védő és támadó szerepeinek gyakorlása különböző méretű, elhelyezkedésű, számú célfelületre, a labda méretének, anyagának változtatásával”
5. „2-1, 3-1 elleni emberelőnyös kisjátékokban a támadó játékosok együttműködésének, a védő játékosok helyezkedésének gyakorlása”
6. „Létszámazonos kisjátékok és mérkőzésjátékok változatos szabályokkal”

 

Az öt fejlesztési feladat és ismeret, amit (labdarúgás) sportágspecifikusan kell „hozzáépíteni” a TIGU-hoz!:

– „Labdavezetések és labdaátadások gyakorlása a lábfej különböző részeivel, laposan és levegőben érkező labdák átvételének alkalmazása talppal, belsővel”

– „Alakzattartással történő labdás koordinációs passzgyakorlatok”

– „Rúgások gyakorlása célba belső csüddel, teljes csüddel, állított labdával, mozgásból, a futással megegyező irányból, oldalról és szemből érkező labdával”

– „Kényszerítő átadások gyakorlása 2-0-ás taktikai helyzetben”

– „A kapus alaphelyzet kialakítása, guruló, félmagas és magas ívelt labdák elfogása. Kigurítás, kidobás, kirúgás gyakorlása állított, lepattintott labdával”

 

KÉZILABDA (3/8)

A kézilabda oktatása során már ötödik évfolyamon arányaiban több technikai elemet kell megtanítani, mint labdarúgás során. Illetve egyes taktikai elemeket közvetlenül kontakt jelleggel kellene oktatni a Kerettanterv szerint. Ezzel együtt is a nyolc fejlesztési feladatból háromban a TIGU előkészíti a biztos alapokat:

1. „A labda nélküli technikai elemek, mint az alaphelyzet, a támadó és védekező lábmunka, indulások-megállások, ütközések, cselezések irányváltással és lefordulással, felugrások-leérkezések elsajátítása” (kivéve az ütközést, természetesen!)
2. „Az „add és fuss” elv alkalmazása az egyszerű és összetett labdás koordinációs gyakorlatokban (pl. háromszög, négyszög, „y” koordinációs alakzatokban)” (ez tulajdonképpen maga az Ultimate frizbi játék labdával!)
3. „A szélességi vonalvédekezés (6-0-ás területvédekezés) megismerése” (TIGU során maximum 4-4 elleni játékot javaslunk az Ultimate-hez, de a területvédekezést is megtanítja a sportág. Ld. előző lecke!)

 

Az öt fejlesztési feladat és ismeret, amit (kézilabda) sportágspecifikusan kell „hozzáépíteni” a TIGU-hoz!:

– „Az egy és két kézzel történő labdaátadások helyben és mozgásból, labdaátvételek különböző irányokból”

– „Labdavezetés irány- és iramváltásokkal, indulócselek alkalmazása 1-1 elleni játékokban”

– „Kapura dobások helyből, kilépéssel, 3 lépésből, különböző támadó helyekről”

– „Alapvető szabályok, mint a lépésszabály, a kétszer indulás szabálya, a szabaddobás, a büntetődobás, az ellenféllel történő szabálytalanságok módjainak ismerete, törekvés a szabályok betartására”

– „A kapus alaphelyzetének kialakítása; magasan, félmagasan, laposan és pattanásból érkező labdák védési technikájának elsajátítása kézzel és lábbal”

 

KOSÁRLABDA (4/9)

Az arányok a kézilabdáéhoz hasonlítanak. Megjegyezzük azonban, hogy mivel a kontakt (és a taktikai fault) jelentősége kosárlabdában kisebb, így a TIGU az ötödik évfolyamon „közelebb visz” a kosárlabdához. Mégpedig:

1. „A labda nélküli technikai elemek, mint az alaphelyzet, a támadó és védekező lábmunka, a védőtől való elszakadás iram- és irányváltásokkal, lefordulások, felugrások egy és két lábról, leérkezések megtanulása, végrehajtása kontrollált környezetben, egyszerűbb játékszituációkban”
2. „2-0-ás és 3-0-ás gyorsindulások labda nélküli támadó mozgásának elsajátítása (páros lefutás, hármas lefutás, hármas nyolcas)”
3. „Létszámazonos kisjátékokban a támadó és védő szerepek gyakorlása”
4. „Létszámazonos mérkőzésjátékok változatos szabálymódosításokkal”

 

Az öt fejlesztési feladat és ismeret, amit (kosárlabda) sportágspecifikusan kell „hozzáépíteni” a TIGU-hoz!:

– „Labdavezetés irányváltásokkal, ritmusos labdavezetés, rövid és hosszú indulás, együtemű megállás folyamatos labdavezetésből, kétütemű megállás egy és két labdaleütésből, sarkazás, labdavezetés közben történő egyszerűbb irányváltoztatási módok elsajátítása megadott feltételekkel”

– „Labdaátadások kétkezes mellsővel és felsővel, egykezes felső és alsó, illetve egykezes tolt átadással helyben, különböző irányokba történő kilépéssel és mozgásból mozgó társnak (páros és hármas lefutás)”

– „A helyből történő kosárra dobás, egy-két labdaleütésből, majd folyamatos labdavezetésből és társtól kapott labdából történő fektetett dobás technikájának ismerete, gyakorlati elsajátítása”

– „1-1 elleni játék gyakorlása a támadó és védő játékosok személyének meghatározásával, indulási joggal rendelkező, majd indulási joggal nem rendelkező támadó esetében (adogatóval)”

– „Alapvető szabályok, mint a lépésszabály, a kétszer indulás szabálya, az ellenféllel történő szabálytalanságok módjainak ismerete, törekvés a szabályok betartására”

 

FLOORBALL (2/9)

Mivel a floorball sportjátékban az ütőhasználat kiemelten fontos már a kezdetektől (a Kerettanterv szerint legalábbis), ennek előkészítésében a leginkább korlátozottak a TIGU lehetőségei. De a kilenc fejlesztési feladatból kettőt így is tud transzferálni az Ultimate-ből a testnevelő, és diákjai:

1. „Labda nélküli technikai elemek, mint az alapállás, a helyes ütőfogás, ütővel való haladás, indulások-megállások, cselezések irányváltoztatással elsajátítása” (Ultimate során természetesen csak ütő nélkül)
2. „1-1, 2-1 elleni kisjátékok, a támadójátékosok együttműködése és a védőjátékos helyezkedésének gyakorlása” (Ultimate során természetesen a 2-1 elleni létszám a létező legkisebb)

A hét fejlesztési feladat és ismeret, amit (floorball) sportágspecifikusan kell „hozzáépíteni” a TIGU-hoz!:

– „Labdabiztonságot növelő gyakorlatok”

– „Labda terelése egyenes vonalban és irányváltoztatással”

– „Labdaütések palánkra és társnak”

– „Lövések és húzások közötti különbség megéreztetése”

– „Folyamatos labdaátadások társnak”

– „Kapura lövések helyből, labdavezetésből és kapott labdából”

– „Kapus alaphelyzetének kialakítása, kapura lőtt labdák védése nagypályán kézzel, kispályán állásban ütővel, lábbal, féltérdelő pozícióból ütővel, lábbal”

 

ÖSSZEGZÉS (15/37)

A Kerettanterv szerint a négy inváziós labdajátékban 37 fejlesztési feladatot és ismeretet kell átadni a felső tagozat első két évfolyamán. Ebből 15 feladatot és ismeretet tudunk kiváltani a TIGU-val! Vagyis, ha ötödik évfolyam elején az Ultimate frizbi sportágat megtanítjuk és (akár labdával) játszatjuk, akkor a transzfer hatás révén a feladatok 40%-át elvégeztük!

Nem kell négy különböző sportágra előkészítő kisjátékokat kidolgozni. Ugyanakkor a kisjátékot mint oktatási módszert is megtanítja a TIGU – így azokat később nem előkészítésre, hanem sportágspecifikus új ismeretek oktatására alkalmazhatjuk. Ráadásul egy önálló, komplex sportjátékot is megtanulnak a gyerekek, amit egyébként szintén tartalmaz a Kerettanterv: az „Alternatív környezetben űzhető mozgásformák” között!

 

NEM INVÁZIÓS LABDAJÁTÉKOK (RÖPLABDA) (1/6)

A Kerettanterv Sportjátékok fejezetében a Röplabda az egyetlen nem inváziós sportág. Mint ilyen, nem is válhat a TIGU céljává. Nem inváziós játékként eleve kisebb szerepe van benne a taktikának, nagyobb a technikának. Mindezek ellenére még a Röplabda előkészítésében is van némi hozzáadott értéke az Ultimate frizbinek!

1. „A csapattársak közötti kommunikáció jelentőségének tudatosítása az eredményes játék érdekében”

A bíró nélküli játék (ld. hetedik lecke) és védekezés (marker) szerepeknél tanultak (ld. ötödik lecke) okán a játék közbeni kommunikáció hatékonyságára is megtanít az Ultimate. Jobban mint bármely labdás inváziós csapatjáték.

 

Fentiekben az 5-6. évfolyamos Kerettantervi ajánlásokat vettük sorra. Értelemszerűen a magasabb évfolyamokon erőteljesebb a sportági specifikáció. Az osztályon belüli heterogén inváziós felkészültség kiegyenlítésére azonban minden korosztályban alkalmas a TIGU. Következő leckénkben ezeket a korosztályi ajánlásokat taglaljuk.

VIDEÓ (labdával)
VIDEÓ (koronggal)