- Hazai és nemzetközi sikerek
- Tanítási segédletek
- Játékcentrikus oktatás
- Taktika centrikus oktatása
- Technika centrikus oktatás
- Technikai elemek oktatása
Mint már többször írtuk, az Ultimate frizbi sportág testnevelés órai oktatása – és jelen képzésünk – mellett szóló egyik legfőbb érv, hogy a testnevelők sportági játékosmúlt nélkül is könnyen át tudják adni a diákoknak az alapokat. Sokéves tapasztalatunk, hogy azok a testnevelők, akik még csak nem is hallottak korábban a sportágról, akár egynapos képzést követően is kiválóan be tudják építeni tantervükbe. Ezen állításunkat számokkal is alá tudjuk támasztani: jelen képzés amolyan „elődjének” tekintett jelenléti továbbképzésünket – melyet az Oktatási Hivatal 2016-ban akkreditált 45 kredittel – hat év alatt több mint 700 testnevelő végezte el. Közülük több százan neveztek már csapatot a sportág Diákolimpiájára. Sőt, 2022-ben U20 válogatottunk Világbajnokságot, U17 válogatottunk Európa-bajnokságot nyert! Összesen 29 játékosunkból 27 olyan iskolában ismerkedett meg először a sportággal, melyben a testnevelő úgy oktatta az Ultimate frizbit, hogy saját sportági múltja nem volt – az említett jelenléti továbbképzésen sajátította el az alapokat!
Éppen fentiek okán szilárdult meg elhatározásunk, hogy a továbbképzést személyes jelenlét nélkül, távoktatás során is meghirdetjük – hiszen a testnevelő társadalom már bizonyította, hogy kiválóan tudja alkalmazni az elméleti újdonságokat a gyakorlatban, saját iskolájában.
Az oktatás módszerére nemcsak konkrét javaslatunk, de részleteiben kidolgozott tantervi ajánlásunk (160 tanóra) és bevezető tanmenetünk (20 tanóra) is van. Melyeket a képzést záró vizsgát sikeresen teljesítők el is érhetnek a honlapon. (Tankönyvi mellékletként nyomtatott formában meg is rendelhető szövetségünknél.) Ezeken túlmenően azonban az alábbiakban megfogalmazzuk az általunk javasolt gondolkodásmódot, ha úgy tetszik „didaktikai krédót”, mellyel a leghatékonyabbnak véljük a sportág iskolai oktatásának megközelítését.
- Játékcentrikus megközelítés
A non-kontakt szabályok miatt az Ultimate frizbit már a legelső alkalommal teljes komplexitásában ajánljuk játszatni (maximum 4-4 ellen)! Egy testnevelés óra alatt egy átlagos létszámú (24-36 fős) osztályban fel tudjuk úgy építeni a bemelegítéstől a fő részig a tartalmat testnevelési játékokon keresztül, hogy a tanóra végére minden gyerek megértse és komplexen-kooperatívan játssza az Ultimate frizbit! Majd ezt követően (természetesen figyelve a diákok reakcióját és fegyelmezettségét) 4-5, de akár 8-10 tanórán keresztül gyakorlatilag megkötés nélküli játék legyen a fő rész. Mivel a sportág önmagában megtanít olyan taktikai elemeket, döntéshozatalokat, melyeket más sportjátékoknál csak módosított játékszituációkkal sikerülhet felépíteni.
Lássuk, melyek azok az inváziós játékelemek, amiket az Ultimate játszatásával automatikusan megtanulnak a gyerekek – és miért!
Az inváziós játékok mindegyikére igaz, hogy a mérkőzések minden pillanatában, minden játékos 4(+1) szerepben találja magát. A) Támad a csapata és Nála van az eszköz: Te. B) Támad a csapata és nincs nála az eszköz: Ten. C) Védekezik a csapata, és Ő az eszközt birtokló támadóra koncentrál: Ve. D) Védekezik a csapata, és Ő nem az eszközt birtokló támadóra koncentrál: Ven. (+1: szabad eszköz van, amiért még éppen folyik a harc.)
Az inváziós játékok döntéshozatali szerepei tehát 4+1 szituációban képzelhetők el. S minden szituációban több egyéni taktikai elem közül kell választania a játékosnak. Például az eszközt birtokló támadó (Te) el kell döntse, hogy passzol, kapura lő vagy labdát vezet. Közben védenie/fedeznie kell az eszközt, hogy ne vegyék el tőle. Esetleg indulócselt vagy lövőcselt készít elő stb. Az első fejezetben említett brit szerzőpáros szerint összesen 23db taktikai elem jellemző a 4+1 szerepben az inváziós sportokban.
Mivel azonban az Ultimate frizbiben nincs szabad labda, eleve csak 4 szerep fordulhat elő. S mivel tilos a kontakt és a labdavezetés: nem 23, hanem mindössze 7 egyéni taktikai elem közül választanak a játékosok. Önmagából a számokból jól látható, mennyivel egyszerűbb az Ultimate frizbi mint a többi inváziós sportjáték. Ráadásul ez a 7 egyéni taktikai elem logikájában alapjául szolgál a többi 16-nak. Vagyis, ha ezeket Ultimate frizbiben megtanulják a gyerekek, akkor a transzfer hatást kihasználva ezekre építve tanulhatják meg a labdarúgás, kosárlabdázás, kézilabdázás, floorball oktatásakor a többit a diákok.
A testnevelőnek tehát nincs más dolga, mint Ultimate frizbi közben figyelni, hogy ezt a hét egyéni taktikai elemet megfelelően alkalmazzák a gyerekek. Játékmegállítással, magyarázattal segítve Őket. Korosztálytól, kognitív képességektől függően sok esetben az első 2-8 alkalommal ennyi elegendő is a folyamatos fejlődéshez. Abban az esetben, ha a gyerekek nem értik meg, vagy nem látják be az egyes taktikai elemek miértjét és mikéntjét, akkor célszerű áttérni a taktika központú módszertanra; és 2:1 elleni játékszituációkban megértetni a miérteket és mikénteket.
- Taktika központú módszertan
A taktika központú módszertan több szempontból is hasonlít a játékcentrikusra. Itt is a leggyakoribb szervezési forma a játék – vagyis a gyerekek különböző játékok közben tanulják az új ismereteket és gyakorolják azokat. Itt sem történik frontális munkaformában technika oktatás – vagyis a gyerekek nem gyakorolják játékszituáción kívül a frizbikorong dobásának technikáit. Itt is elsődleges cél, hogy játék központ fejlődjön a gyerek logikai, taktikai gondolkodása, döntéshozatali képessége.
A játékcentrikus módszertanhoz képest azonban: sokkal gyakoribb a kiemelt/rögzített játékszituációk alkalmazása tanári magyarázattal; azok a diákok, akik maguktól nem fedezik fel egy adott játékhelyzetben a megfelelő taktikai megoldást, itt tanári segédlettel gyakorolhatják; mérhetőbb cél, hogy minden egyes diák minden elvárt taktikai elemet ismerjen és tudjon alkalmazni kis létszámú játék közben.
Képzésünk ajánlott irodalmának része egy 20 tanórás tanmenet, melyben főként taktika központú tanórák felépítését ajánljuk. 2:1 és 2:2 elleni játékszituációkban tanulják meg a gyerekek a támadó (ld. Te és Ten) és védekező (ld. Ve és Ven) taktikai elemeket. A következő két lecke külön foglalkozik a két (ill. 2×2) szerepben előforduló elemekkel.
Fontosnak tartjuk itt is kiemelni, hogy a taktika módszertan során is kis létszámú (maximum 4v4) játékok képezzék minden tanóra jelentős hányadát, egy időben több (kis méretű) pályán! A testnevelőnek itt inkább „szervező” szerepet kell vállalnia „irányító” helyett.
- Technikai elemek oktatása
Az Ultimate frizbi egyedisége legkevésbé abban áll, hogy koronggal játsszák. Éppen azt javasoljuk, hogy eleinte a gyerekeknek komfortos eszközzel (labdával, legkisebbeknél akár babzsákkal) kezdjük meg az oktatást. Amíg minden tanuló megérti a szabályokat, és a játék logikáját, illetve míg „megérzik” a labdavezetést tiltó szabály okozta magas intenzitást, addig nem érdemes az újszerű eszközzel nehezíteni az oktatást!
A tanulók felkészültsége, motivációja és a testnevelő célja szerint előbb vagy utóbb eléri az osztály azt az igényt, hogy a már megismert (és megszeretett) új sportágat koronggal is ki akarja próbálni. Amennyiben erre a testnevelő időt szán, akkor természetesen sportágspecifikus gyakorlatokkal tudja oktatni az elkapást, dobást, sarkazást, dobócselezést és az eszköz nélküli technikai elemeket is.
Képzésünk ajánlott irodalma számos gyakorlatot sorol az egyes technikai elemek oktatására. Illetve számos videó is segíti a motivált testnevelőket a technikai elemek pontos végrehajtásának szemléltetésével.
Arra szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy lehetőség szerint minél kevesebb gyakorlat (és idő) teljen el statikus gyakorlással. Játék közben szinte kizárt, hogy álló helyben sikeres passzt kapjon egy játékos. Így ennek gyakorlása sem indokolt. Igyekezzünk már a kezdetektől minél intenzívebben kivitelezni a dobásgyakorlás feladatait is. Véletlenül se érezhesse egy diák sem azt, hogy futás nélkül hatékony szereplőjévé válhat az Ultimate frizbinek.
A játék- és a taktika központú módszertan a következő leckékben tovább részletezzük.
A sportágspecifikus technikai elemek oktatását az alábbiakban részletezzük.
Technikai elemek oktatása
Elkapások
Az elkapások oktatását célszerű a dobások előtt elkezdeni. Vagyis az első gyakorlatoknál csak az oktató dobja a korongot, a diákok az elkapott korongot nem dobják tovább, hanem kijelölt helyre viszik, leteszik. Ugyanakkor már a technika oktatás legelején célszerű az elkapást mozgások közben gyakorolni, hiszen a játék során rendkívül ritka, hogy álló helyzetben kap egy játékos passzt (ellentétben a labdás inváziós játékokkal, ahol a pozíciófogás miatt ez gyakori).
Az elkapás technikájánál számos részelem azonos a labda elkapásánál, úgy mint az anticipáció, bekísérés, felső testtel biztosítás. A legfőbb (egyetlen?) különbség a kéztartás, ugyanis a korongot úgynevezett rátapsolással („aligátor”) a legbiztonságosabb elkapni, vagyis a két tenyér egy időben érinti a frizbi felső és alsó lapját.
Dobások
- Tenyeres dobás: a dobástechnikák oktatásánál (is) egészen hasonlatosan célszerű haladni a különböző kényszerítő helyzetekkel, mint a labdás sportjátékokban, mivel a legfőbb típushibák is azonosak. A megfelelő súlypontképzés céljából először ülve, majd féltérden, később a dobókézzel ellentétes lábon állva hajtatjuk végre a dobásokat. A két fő különbség a labdás dobótechnikához képest: 1.) a korongot a dobás távolságától függetlenül mindig a talajjal párhuzamosan dobjuk el – vagyis ellentétben a labdák dobásával, ha távoli célt tűzünk ki, akkor sem emeljük a dobás szögét, mivel a frizbi ekkor bumerángként a dobó irányába térne vissza. Ezt kiküszöbölendő érdemes kényszerítő helyzeteket kialakítani (pl. dobókézzel azonos lábat lendíti a dobó, és az alatt dobja el a korongot). 2.) a korongot valójában nem dobjuk, hanem pörgetjük. A kéz és az ujjak elhelyezkedése a korongon, illetve az alkar és a csukló használata speciális. A dobás akkor lehet csak sikeres, ha megfelelő sebességgel pörög a korong.
tenyeres dobás oktatása:
- Fonákdobás: mivel a játék során sokkal ritkábban nyílik lehetőség a fonákdobás kivitelezésére, ennek oktatását csak a tenyeresdobás elsajátítása után javasoljuk. A kéz és az ujjak elhelyezkedése természetesebbnek tűnik, „kényelmesebb” dobásfajta a fonák. A gyakorlás során azonban kiemelt hangsúlyt kell helyezni a minél szélesebb kilépésnek, és a talajhoz minél közelebbi korongelengedésnek.
Sarkazás
A labdajátékokból ismert technikai elem az Ultimate-ben egészen más célt szolgál ezért a kivitelezése is eltérő.
Egyfelől a koronggal sarkazni kizárólag a dobókézzel azonos láb mozdításával van értelme (hiszen a kosárlabdával ellentétben a frizbit soha nem dobjuk két kézzel).
Másfelől míg a labdajátékban a sarkazás egyik célja, hogy a védekező játékos elől „eldugjuk” a labdát, addig az Ultimate-ben ez szükségtelen, hiszen a szabályok nem teszik lehetővé, hogy a védekező játékos kivegye a támadó kezéből a korongot.
Az Ultimate-ben a sarkazás legfőbb célja, hogy a dobójátékos kiismerje a védekező (marker) szándékát, azaz, hogy a marker melyik irányba kívánja leszorítani a dobást. S mivel ez a szándék egyetlen oda-vissza sarkazással kiismerhető, így az oktatás során arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a dobó feleslegesen ne hajtson végre túl sok sarkazást – „ne táncoljon a koronggal”!
sarkazás oktatása:
Dobócsel
A dobócsel célja hasonlatos a labdajátékok dobócselezéséhez, de egy picivel több is. Egyfelől a lehető legjobb dobóhelyzet kialakítása azonos cél (kimozdítani a védőt a pozíciójából, vagy ütemen kívül dobni). Másfelől az Ultimate-ben egy hatékony dobócsellel a teljes védelmet ki lehet zökkenteni nagyjából egy másodpercnyi időtartamra (emberfogásos védekezés esetén). Ugyanis a marker – téves – „Up” kiáltására a korong útját nem követő védekező társak a követendő támadójuk helyett a vélt passzt keresik a légtérben, így a támadók kikerülnek a látószögükből és könnyedén elszakadhatnak.
Ennek megfelelően a dobócsel akkor igazán hatékony, ha egyrészt a marker védő elkiáltja az „Up”-ot, másrészt a cselt szinte azonnal követi egy tényleges dobás, immár figyelembe véve a védekező játékosoktól elszakadó társak helyzetét. Így az oktatás során érdemes a hangsúlyt arra helyezni, hogy a „kevesebb, több”, vagyis, hogy a dobás előtt feleslegesen sok cselezést ne alkalmazzon a játékos, viszont, azt a kevés cselt teljes hitelességgel hajtsa végre.
dobócsel oktatása:
Marker
A védekezés technikai elemei közül elsőként érdemes a korongos játékoson történő védekezést tanítani (marker pozíció). Mivel az inváziós labdajátékokkal ellentétben a támadótól nem szabad elvenni az eszközt, így a markernek célja, hogy az előre egyeztetett csapattaktikai utasításnak megfelelő irány(ok)ba ne engedje dobni a támadót. Oktatásmódszertan szempontjából a lábmunka a legfontosabb, mivel a marker végezhet helyváltoztató mozgást, míg a dobó „csak” sarkazhat. Lábujjhegyen, mély súlyponttal, előfeszített izmokkal és apró „taposó” mozgással érdemes követni a támadó felsőtestének, esetleges sarkazásának mozgásirányát. (Célszerű a marker számára azt tanítani, hogy ne a dobó kezében lévő korongot kövesse szemével, hanem a dobó tekintetét, arcjátékát – az esetek többségében így biztosabb kiismerni a dobó szándékát.) A marker karmunkájának oktatása a másik kiemelendő tartalom. A markernek ugyanis célszerű egészen mélyen, saját bokáihoz közel tartania kezeit (ellentétben a labdajátékokkal, ahol sokszor akár fej fölött tartják kezeiket a védők). A hatékony és gyors dobások ugyanis egészen a talaj közelében hagyják el a dobó kezét. Illetve anatómiai okokból mélytartásból felrántani sokkal gyorsabban tudja karját, alkarját a védő szükség esetén, mintsem oldalsó középtartásból (vagy magastartásból) mélytartásba ejteni.
marker (védő) mozgás oktatása: